Ujrahasznosítás

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Ujrahasznosítás | Ökofalvak

Bevezetö

Nehéz szembesülni azzal a ténnyel, hogy minden európai állampolgár évi 16 tonnával csökkenti a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat. Az Európai Bizottság ezért új stratégiát dolgozott ki, amelynek célja a természeti erőforrások újrahasznosítására épülő gazdasági növekedés. Ez az első konkrét lépés azóta, hogy a közösség a 90-es években felvázolta a fenntartható, azaz a saját életterünket megtartó fejlődés modelljét.
"Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb gazdasági tömörülése és ennek megfelelően, az egyik legnagyobb természeti erőforrás felhasználó. Ezek közül a források közül néhányat harmadik országból kell importálni, mások pedig a közösség területén találhatók. Az egész világon, így az Európai Unióban is az a helyzet, hogy néhány kevésbé bíztató adat ellenére a gazdaság nagyon gyorsan növekszik.
Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több természeti erőforrást használunk." A problémát az a káros környezeti hatás jelenti, amit a természeti erőforrások felhasználása okoz. Elég csak a gépkocsikra gondolni, amelyek üzemetetéséhez kőolajszármazékok kellenek. A járművek széndioxid kibocsátása nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez.
Ez a veszély pedig egyre nő annak ellenére, hogy környezetvédelmi szempontból a járművek teljesítménye külön-külön egyre javul. A természeti források felhasználásának egyik leglátványosabb következménye a hulladék mennyiségének növekedése. Minden európai polgár évente 500 kiló háztartási szemetet termel: ezek legnagyobb részét hulladéklerakókban helyezik el. Az Európai Unió újrahasznosítási szabályai ellenére, a hulladékhegyek nem fogynak Európában. Az Európai Bizottság több új intézkedést kíván bevezetni az újrahasznosítás elősegítése érdekében.
Egyebek közt bevezet egy minimális követelményrendszert az újrahasznosított termékek és berendezések számára. A hulladékáradat csökkentése érdekében pedig előírja a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki nemzeti megelőző stratégiákat. Magyarországon már ebben a szellemben született a 3 éve elfogadott hulladékgazdálkodási terv. Megvalósítása azonban komoly akadályokba ütközik. A tervek szerint ugyanis ebben az évben a szelektív hulladékgyűjtésbe a lakosság 40 százalékát be kell vonni. Addig azonban jogszabály ide, uniós előírás oda, a hulladék nagy része válogatás nélkül kerül a lerakókba.
A helyzetet súlyosbítja, hogy ezeknek nagy része nem felel meg az Unió által előírt műszaki követelményeknek. Sokat közülük be kell zárni, mert 2009-től csak az uniós szabályozásnak minden tekintetben megfelelő lerakókat lehet használni. Az újrahasznosítás is csak a kezdeti lépéseknél tart. Bár sokat segíthet, hogy ettől az évtől kezdve erre a célra is lehet majd uniós pénzekre pályázni.