Ökofalvak
Ökofalvak Magyarországon Az ökofalu mozgalom az 1990-es évek elején kezdte el szárnyait bontogatni hazánkban is. Ma már nyolc helyszínen (Agostyán, Drávafok, Galgahévíz, Gömörszőlős, Gyűrűfű, Máriahalom, Somogyvámos, Visnyeszéplak) kísérleteznek azzal, hogy harmóniában éljenek a természettel. A létrejött ökofalvak, kisebb közösségek, egyéni próbálkozók és érdeklődők szakmai fóruma tavaly februárban alakult meg Máriahalmon Magyar Élőfalu Hálózat néven; a hálózatnak saját hírlevele és levelezőlistája is van. A Zöld Mozgalom éves Országos Találkozóján bemutatkozó szekciót szoktak tartani, nemrégiben pedig egy dokumentumfilm is készült a mozgalomról, „A mókuskerék kijárata” címmel. Mitől ökofalu egy település? Ökoház GyűrűfűnEgy ideális ökofalu házai természetes anyagokból -vályogból, szalmából- épülnek, lakói vegyszermentes biogazdálkodást folytatnak, komposzt-WC-t használnak, a felhasznált áramot nap-és szélenergiával állítják elő, a vizet napkollektorral melegítik, a szennyvizet pedig környezetkímélő gyökérzónás szennyvíztisztítással kezelik. Ugyanakkor az egyes falvak céljai között eltérések is vannak. A visnyeszéplakiak a lehető legteljesebb mértékben függetleníteni szeretnék magukat a külvilágtól – ez élelmiszer- és energetikai szempontból nagyjából sikerült is. Gyűrűfű ugyanakkor kevésbé vágja el magát a világ többi részétől, hiszen lakói közül többen bejárnak Pécsre dolgozni. A gyümölcstermesztésnek fontos szerepe van mind Visnyeszéplakon, mind a drávafoki Ormánság Alapítvány működésében. Drávafokon Lantos Tamás foglalkozik komolyan a régi gyümölcsfajták fenntartásával, felélesztésével. Az élőfalvak egyelőre viszonylag kicsik; Gyűrűfűn ma 8 családban mintegy 30-an laknak; Visnyeszéplak lakossága 100 fő.--> // --> // --> // --> // --> // --> // -->